Szalma, kender, kakaóbab héj, százszorszép és tengeri moszat, avagy miként csomagolhatjuk majd a jövőben (műanyagmentesen) az élelmiszereket
A megszokottól eltérően, formabontóan gondolkodunk, ezért új, innovatív anyagokat próbálunk ki papír- és csomagolóanyag-gyártási folyamatunkhoz, köztük a szalmát, margarétát, kendert, kakaóbab héjat és a tengeri moszatot.
Számos alternatív rost alapanyagot tesztelünk, vizsgálunk kutatás-fejlesztési programunk keretében, melyre 100 millió GBP innovációs keretet különítettünk el. Alternatív alapanyagokra irányuló kutatásaink célja, hogy felgyorsítsuk a körforgásos gazdaságra való áttérést. A programban elemezzük az egyes anyagok rosttulajdonságait, miként alkalmazhatóak a műanyag kiváltására, ezáltal gazdagabbá téve a csomagoláshoz használt források körét.
Tesztelés alá vonjuk az egynyári növényeket is, például a százszorszépet és bizonyos mezőgazdasági hulladékokat. Sőt iparágunkban elsőként vegeztünk kísérleteket arra vonatkozóan, hogyan lehet felhasználni a tengeri moszatot nyersanyagként a problémás műanyagok kiváltására.
Használhatók-e a százszorszépek rost alapanyagként, hogy kiváltsuk a problémás műanyagokat a csomagolásból?
Innovációs csapatunk most a kakaóbab héjával kísérletezik, miként alkalmazható a csokoládé csomagolásához használt papír helyett. Emellett egyéb jó környezeti értékkel bíró anyagokat is vizsgál. Mint például a mezőgazdasági hulladékként is megjelenő szalmát, valamint az olyan egynyári növényeket, mint a kender vagy a virágosnád, melyek termeléséhez bizonyos esetekben lényegesen¹ kevesebb energia és víz szükséges, mint egyes hagyományos papírgyártási alapanyagok esetében.
Mivel a bolygónkat érő környezeti terhelés minden eddiginél nyilvánvalóbb, kutatásunk hozzájárul, csökkentsük az erdőkre nehezedő nyomást és megóvni bolygónk természeti erőforrásait.
Thomas Ferge
Paper and Board Development Director at DS Smith
„Amellett, hogy vizsgáljuk, hogyan optimalizáljuk a sztenderd újrahasznosított papírrostokat, izgatottak vagyunk, milyen lehetőségeket tartogatnak más források, például a virágosnád, a kender, a mezőgazdasági hulladékok és a tengeri moszat, és ezek miként használhatók fel a csomagolási megoldások új generációjához. Ez mind része azon célunknak, hogy 2030-ra a leghatékonyabban használjunk fel minden egyes rostszálból.”
Az ilyen újszerű anyagokat vizsgálatát kutatópartnerekkel végezzük. Így a Svédországi Kutatóintézettel (RISE) folytatott innovatív kísérleti programban feltártuk, milyen tulajdonságokkal rendelkezik a szalma és a tengeri moszat csomagolóanyagként összehasonlítva a hagyományosabb anyagokkal, köztük az újrahasznosított keményfával és puhafával.
A jelenben a jövőért fenntarthatósági stratégiánk részeként arra törekszünk, hogy 2025-ig minden új csomagolási konstrukciónk esetében optimalizáljuk a rost alapanyagokat felhasználását adott ellátási láncra, valamint 2030-ra valamennyi ellátási láncra optimalizáljuk a teljes rost alapanyaghasználatunkat.
